powernutrition.ru
Az alkoholizmus mélyebben átszövi a kultúránkat és a társadalmunkat, mint gondolnánk. Az alkohollal való probléma nem csak a késdobáló kocsmák borvirágos orrú vendégeinek kiváltsága, pedig talán sokszor szeretnénk ezt gondolni: ez nem az én problémám. Talán mi is ismerünk olyat, aki alkoholgondokkal küzd, még akkor is, ha nem ismerjük föl, mert az illetőnek nem azt arcát ismerjük, hanem azt, amit mutat számunkra és a világ felé: a keményen dolgozó, céltudatos valakit, aki nem hagyja el magát, aki mindig helytáll, aki mindent megold… Előfordulhat azonban, hogy az, akinek komoly problémái vannak az alkohollal, közelebb áll hozzánk, mint gondoltuk. Például a közvetlen munkatá a beosztottunk. Vagy a főnökünk. Jó, ha tudjuk, hogy az alkoholizmus mint kifejezés magában hordoz számos negatív előítéletet. Így ha azzal szembesülünk, hogy valaki, akihez közünk van, túlment az egészséges határon, érdemes nekünk is egy pillanatra megállni: ez engem miért érint meg, a dolog nyilvánvaló problémáin túl?
Azt is jó tudatosítani, hogy a viselkedésétől és az addikciójától függetlenül minden emberi élet értékes, és az alkoholizmus csak tünete valami sokkal mélyebb, általában a gyerekkorban gyökerező traumának, amelyre válasz és (határozottan nem túl sikeres) megoldási kísérlet az alkohol rendszeres fogyasztása. Sajnos a társadalmunk nem könnyíti meg a dolgot, hiszen a kultúránkban elég elfogadott és presztízskérdés az ivás, legyen szó ünnepi alkalomról vagy csak egy hétvégi lazulásról. És még nehezebb tetten érni azt, ami a négy fal között zajlik. Jelek, amelyeknél érdemes gyanút fognunk: Ha a barátunk, munkatársunk egyszer-egyszer a kocsmában - vagy a közeli bárban - köt ki munka után vagy hétvégén, az még beleférhet a normális kategóriába. De ha ezt már rendszeresen teszi, egyre gyakrabban, akkor érdemes azt a fejünkben felkapcsolódó piros lámpát észrevenni, és tudomásul venni, hogy helyzet van. Ha a munka terén szoros kapcsolatban állunk, bizonyára észrevesszük, ha munkatársunk vagy főnökünk munkájának minősége hanyatlik.
A magyar nyelv szépen kifejezi ezt az állapotot: az ember belecsúszik, megzuhan, belesodródik ezekbe a helyzetekbe… vagyis van valami, ami nála erősebb, és lejjebb húzza. Az alkohol ugyanis - egyénenként eltérő intenzitással - az agyunknak pont azt a részét veszi sortűz alá, amelyre szeretünk számítani: a józan észt. Amikor megisszuk az első pohár akármilyen minőségű alkoholos akármit, általában még csak az eufóriát érzünk, amellyel eláraszt minket az endorfin. Csakhogy ez a barátságos hormon igen rövid időn belül elkezd kiürülni a szervezetünkből, hogy átadja a helyét a kevésbé barátságos rokonainak, például a kortizolnak, vagyis a stresszhormonnak. Ez aztán gondoskodik arról, hogy rosszul érezzük magunkat, hiszen kiürül a szervezetünkből a csodás érzéseket okozó alkohol. És mivel kézenfekvőnek tűnik a megoldás: a következő pohár bizonyára megoldást hoz, mindaz, aki - ilyen vagy olyan oknál fogva - nem eléggé tudatos, könnyen beleeshet ebbe a csapdába. Ennél természetesen jóval bonyolultabb az egész folyamat, és ritka, hogy valaki egyetlen este alatt alkoholistává válik.
De nem baj, nézd meg, milyen okos lettem, mióta elhagytál, és mennyire "túl vagyok" már rrás: "Ha majd elkezdek hiányozni, ne felejtsd el, hogy te engedted el a kezem. " "Szakítás után: a hülye sír, az okos talál jobbat, a rafkósnak van másik. " "Szerettelek, de te megbántottál! Akartalak, s te cserben hagytál! Megcsaltál, elhagytál, de egyszer majd rájössz. mekkorát hibáztál! Az utolsó kedvencem a hármas toplistában, az egyáltalán semmiről sem szóló, értelmetlen idézetek: ez még a másik kettőnél is rosszabb, mert azok legalább próbáltak üzenni valamit. Ez pedig nem üzenni akar, csak nagyon filozofikus lenni, de az agyonfilózás következményeként végül nem tudtam meg rrás: "Ha döntesz, dönts. Erősnek kell lenned, ki kell bírnod. Még egy lépés meg még egy. Menni fog, csináld végig. Magadért, a boldogságodért, a jövődért. Mert az, ami rád vár, a fájdalomnál már csak jobb lehet. " "Találkozás és búcsúzás, az élet csak annyi. Valaki jön, valaki megy, s az emlék marad. " "Mi van akkor, ha sohasem űzöd ki magadból, abból a pici szobából, aminek a kulcsát úgy eldugta, hogy képtelenség, hogy valaha is megtaláld. "
§ (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül. Visszajelzés Kíváncsiak vagyunk véleményére. A lenti gomb megérintésével küldje el visszajelzését az oldallal kapcsolatban
Mégis érdemes átlátnunk, hogy az alkohol okozta érzeteink és érzéseink hormonok bonyolult ping-pongjából állnak össze. Mit tehetünk, ha segíteni szeretnénk? Annak, aki kívülről látja, hogy egy ismerőse benne van a folyamatban, nehéz a helyzete. A megoldás ugyanis mindig annak a kezében és elhatározásában van, akit érint a függőség. Az ember pedig - és "macsó" jellegű kultúránknál fogva a férfiak nagy része - restelli bevallani, hogy problémája van, hogy van, amiben gyenge. Hiszen minekünk mindig erősnek kell lennünk, nem? Ha beleszakadunk, akkor is… Egy őszinte baráti beszélgetés és a segítség komoly szándékú felajánlása, egyáltalán, a támogatás mindenképpen sokat segít. Olykor az is, ha barátságosan, de szilárdan meghúzzuk a határokat. Sajnos nehezíti a dolgokat, hogy az őszinte beszélgetésekhez megint csak az alkohol a megszokott körítés… de ez talán a legkisebb probléma. Az már önmagában segítség tud lenni, ha az illető képbe kerül, hogy az alkohol hatásmechanizmusa hogyan működik. Ennek a végtelenített köreiből való kilépéshez erős elszántság és külső segítség kell.