powernutrition.ru
Minden év július végén a fej és a nyak területén előforduló rosszindulatú daganatok elleni küzdelemre figyel a világ. Minden év július végén a fej és a nyak területén előforduló rosszindulatú daganatok elleni küzdelemre figyel a világ. A Fej-Nyaki Onkológiai Társaságok Nemzetközi Föderációja 2015-ben július 27-ét a Fej-nyaki Daganatok Elleni Küzdelem Világnapjává nyilvánította. A nemzetközi programhoz hazánk is csatlakozott, hogy felhívjuk a figyelmet a megelőzésre, illetve a betegség korai felismerésének fontosságára. A fej és a nyak területén előforduló rosszindulatú daganatok közel 90%-a szájüreg, a garat és a gége nyálkahártyáján alakul ki, általában előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, ennek két oka van: 1, mind a betegek, mind az első ellátást végző orvosok sokáig figyelmen kívül hagyják a látszólag jelentéktelen korai tüneteket és nem gondolnak daganatra. 2, a daganatok egy része gyorsan növekszik. Magyarországon a férfiak harmadik leggyakoribb daganatos haláloka a fej-nyak rák.
Az intézet új szakrendelőjének tervezésében és felépítésében nélkülözhetetlen szerepet vállat, de a KEHOP és EBP-s fejlesztések is az ő munkáját dicsérik. A kórházfejlesztési programban végzett munkája elismeréseként 2018-ban főigazgatói dicséretben részesült. Nős, két gyermek édesapja. Dr. Molnár-Gallatz Zsolt okleveles egészségügyi menedzser, jogász és igazgatásszervező végzettségekkel rendelkezik. Közigazgatási szakvizsgát 2008-ban tett. Szakmai pályafutása kezdetén egy országos civil mozgalom programiroda vezetőjeként vidékfejlesztési projektek tervezésével és végrehajtásával foglalkozott. 2005-től a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (és jogelődjei) keretei között feladata a 2004-2006 és 2007-13 közötti uniós költségvetési ciklusok Strukturális Alapjainak magyarországi felhasználásához kapcsolódó, a társadalmi megújulást szolgáló ún. Operatív Programok (HEFOP, TÁMOP és TIOP) végrehajtása volt. Ezen időszak alatt az egészségügyi rendszert érintő átfogó fejlesztési programok tervezését és végrehajtását irányította.
A legutóbbi felmérések szerint a száj-garatűri rákok 75 százalékában kimutatható a dohányzás kóroki szerepe. A rendszeres fogmosás, a legalább évenkénti fogorvosi kontroll nemcsak a mindennapok kultúrájához tartozik hozzá, de igen fontos a száj-garatüregi rákok megelőzésében, korai felismerésében is.
A fej-nyaki daganatok kockázati tényezői A fej-nyaki daganatok világszerte az egyik gyakori daganatos betegségnek számítanak. Nagyon súlyos betegségekről van szó, de a korai diagnózis életeket menthet! A fej-nyaki daganatok csoportjába tartoznak azok a daganatok, amelyek a fej és a nyak régiójában fejlődnek ki, elsősorban a szájüreg, szájgarat, orrgarat, algarat, gége, illetve orrüreg/melléküregi daganatok. A fej-nyaki daganatok nem vehetők félvállról Előfordulását tekintve Európában fej-nyaki daganatok a hatodik-hetedik leggyakoribb daganatos betegségek közé tartozik. Ennek tükrében az elővigyázatosság a betegség kapcsán nagyon alacsony: a betegek nagy része a diagnózis felállításakor már előrehaladott stádiumban van. Az előrehaladott stádiumú betegek 60%-a veszti életét 5 éven belül a betegség következtében. Ugyanakkor korai diagnózis esetén a túlélési arány 80-90%-os. Fő kockázati tényezők között említhető a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a humán papillomavírus fertőzés. Férfiak esetében a fej-nyaki daganatok kialakulása 2-3-szor valószínűbb a nőkhöz viszonyítva, ugyanakkor sajnos az utóbbi időben egyre több nőt diagnosztizálnak a betegséggel.
Fő kutatási területe az elméleti és gyakorlati rhinológia, számos klinikai vizsgálatot vezetett, több intézettel együttműködve végzi kutatómunkáját. Patakiné Góbor Hajnalka közgazdász, regisztrált mérlegképes könyvelő egészségügyi ágazat gazdasági területén 1990. óta akmai pályafutását a Szent István Kórház pénzügyi osztályán kezdte, majd 5 év elteltével került a Szent László Kórház pénzügyi csoportvezető pozíciójába majd újabb mérföldkőként osztályvezető helyettesként tett szert nagy tapasztalatra elsősorban pénzügyi és számviteli területen. 2007-től egészen 2021. novemberéig a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben (GOKVI) pénzgazdálkodási osztályvezetőként, illetve a gazdasági igazgató helyetteseként segítette a gazdasági terület munkájákoldalú szakmai feladatai mellett az egészségügyi ellátók egységes intézményi kontrolling módszertani előírásainak megvalósítását támogató könyvviteli rendszert alakított ki a GOKVI-ban. A pénzgazdálkodási osztályvezetői feladatok ellátása mellett több uniós és hazai projektet koordinált és irányított mint pénzügyi vezető.
Szakmai munkája elismeréseként, több kitüntetésben részesült. Ügyvédként több fővárosi, illetve országos hatáskörű egészségügyi intézmény, illetve egyetemi klinika jogi képviseletében működött közre, a menedzsment közvetlen jogi szakmai támogatásával. Szakértőként aktív szerepet vállalt az uniós munkaidő-direktíva magyarországi átültetésének gyakorlati végrehajtásában miniszteri megbízott munkatársként, majd 2010-2012, illetve 2015-2017 között részt vett az egészségügy struktúraátalakítási folyamatok, valamint a fenntartói jogokat gyakorló szerv jogi-szakmai tevékenységében. Uniós pályázatok keretében az egészségügyi ágazat középirányító szerve részére látott el egészségügyi, valamint adatvédelem területen jogi-szakértői feladatokat. Munkája mellett aktívan vesz részt a jogi egyetem hallgatóinak gyakornoki képzésében, valamint ügyvédjelöltek szakvizsgára történő gyakorlati felkészítésében. Dr. Szócska Gábor MSc 1990-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, ezt követően a Semmelweis Egyetem III.
Dr. Eric Adjei Boakye (Saint Louis University Center for Health Oucomes Research in Missouri) és csapata ezért a National Cancer Institute Surveillance, Epidemiology and End Results (SEER) 18 adatbázisából azt próbálták megállapítani, hogy mennyi a második tumor (SPMN) kockázata a HPV-hez társuló illetve a nem HPV-vel társuló fej-nyaki daganatok (HNSCC) esetén. Az adatbázisokban talált 109. 512 primer fej-nyaki laphámrákos beteg 12, 3%-nál jelent meg második malignus daganat (SPMN), mégpedig 9, 6%-ban első, feltételezhetően HPV-hez társuló fej-nyaki laphámrák után, és 14, 0%-ban a HPV-hez nem társuló primer fej-nyaki laphámrák után. Ez az átlagos népességhez képest 2, 07-szeresére növekedett kockázatot jelent, azaz 10. 000 beteg/évenként 164, 3-mal több rákos megbetegedés kialakulását. Szignifikánsan magasabb volt a kockázat és a kockázat abszolút értéke is a nem HPV-hez társuló HNSCC-k esetén (2, 16-szorosára növekedett kockázat, 10. 000 beteg/évenként 193, 9 –del több eset), mint a HPV-hez társuló fej-nyaki laphámrákok esetén (88%-kal emelkedett kockázat, azaz 10.
2017-ben a gyermekgyógyászati szakmai vezetőség javaslatára Batthyány-Strattmann László díjat kapott, 2020-ban elnyerte a kórház Semmelweis Gyűrű kitüntetését. 2009 óta az Aprónép Alapítvány a Gyermekek Megsegítésére kuratóriumi elnöke. Az alapítvány 2017-ben a Nekem Szól! Egészségértési Díj díjazottja volt roma közösségben végzett egészségnevelő munkájáért. Dr. med. et jur. Czinkotay Frigyes 1974-ben született, nős, két gyermek édesapja. Kaposváron született és érettségizett, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán diplomázott 1998-ban, azóta az egészségügyi szférában dolgozik. Tudományos kutatómunkát az Igazságügyi Orvostani Intézetben folytatott az egészségügyi finanszírozás tanulmányozásával, szakdolgozata is ebben a témában született. Szakmai pályafutását az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálatnál kezdte, ahol különböző szakterületeken és pozíciókban dolgozva a gyakorlatban is megismerte a magyar egészségügyi igazgatás és közigazgatás rendszerét.