powernutrition.ru
Az eseményen több dal is felcsendült a folkopera stúdiófelvételére összehívott alkalmi társulat három sztárja jóvoltából. Fellépett a Király szerepét megformáló Vadkerti Imre, a Király apját alakító Molnár Levente, valamint a Tündér Ilona karakterét éneklő Szemerédi Bernadett. A dalok Bársony Bálint és Elek Norbert zenei kíséretével szólaltak meg. Az aranyhajú hármasok, azaz kincses hírvivőink az aranyhajú gyermekek. Amiként egyikük »áldott napjeggyel«, másikuk »áldott holdjeggyel« érkezik a homlokán. Akik ellen tehetnek bármit, mindig visszatérnek hozzánk. S mindig a fényt, a magyar Aranykor fényét hozzák vissza közénk. A szerző azt nyilatkozta, hogy ennek a történetnek az eredeti értelmét kibontva valójában egy rejtve rejtező magyar ősmítoszt rekonstruálunk: az aranyhajú gyermekek történetét, amit mesék szövegébe elzárva, eltitkolva hagyományoztak ránk az őseink. A különleges zenei vállalkozás kereteit megteremtő zenés színpadi mű, az Aranyhajú hármasok az aranyhajú gyermekekről szóló közismert népmese történetén alapul.
Szomszédok, ismerősök és atyafiak napközben "halottlátni" mennek és mellette imádkozni; este pedig az egész szomszédság összegyűl "virasztani". Azalatt imádkoznak és gyászdalokat énekelnek. A szünetekben kenyeret, mustot és pálinkát osztogatnak a gyászoló vendégek közt. A kenyér általában fontos szerepet játszik a halotti szokásokban; kenyeret kap a követ minden házban, a hova a temetésben való részvételre meghívást visz, egy egész kenyeret kapnak mindazok, a kik a temetésre a gyászoló házba lépnek, s mindenik levág belőle egy darabot; kenyérrel és pálinkával kinálják meg a megszomorodott feleket a gyászmenet megindúlta előtt, kenyeret kap a kocsis, a ki a holttestet a temetőbe szállítja, sőt még az igavonóknak is, melyek a szekeret húzzák, kenyeret adnak, s a toron, akármilyen egyszerű különben, legalább kenyérnek kell lenni. Mielőtt kivinnék a halottat a házból, öt miatyánkot könyörögnek a megholtért s egyet azért, a ki a jelenlevők közűl először "megy utána". Ha a gyászoló rokonok közűl valamelyik erőt tud venni magán, így szól a halott nevében: "Isten áldjon, kedves feleségem; Isten áldjon kedves gyermekeim; Isten áldjon, kedves rokonok és ismerősök! "
A világi és egyházi hatóságok e miatt tilalmazni kezdték ezt a szokást. Így példáúl az ilyen alkalommal agyonverteket nem volt szabad szentelt földbe temetni; nem egy erdőszél vagy mesgye rejti – úgy beszélik – ily "hősies" harangjárók porló csontjait. Vízkereszttől Gyertyaszentelőig jártak ezelőtt a csillagénekesek is. Egy tiz-tizenkét énekesből álló csapat vonúlt ki egy áttetsző "csillaggal", vallásos énekeket mondva, valamely házból. A csillag egyik felén Mária volt festve a Jézuskával, a másikon a három-királyok. Zsinór forgatta körben. Két előénekes vezetése alatt a menet valami magán- vagy kocsmaházba vonúlt s ott különféle énekeket énekelt Krisztus születéséről, a pásztorokról, a három-királyokról, stb. Sok az énekek közűl, tájszólásban költve, naivságánál fogva felette bájos s származására nézve sokkal régibb, mint a felső-ausztriai műtájszólási költészet, melynek a népdalokkal együtt alkalmasint mintáúl szolgáltak. Ha történetből két csillagénekes csapat egy házban találkozott össze, versenyt énekeltek.
További mp3 zene letöltések