powernutrition.ru
138. § (5) bekezdése alapján a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életéve betöltéséig. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszony szünetel. Az Mt. 130. § (2) bekezdése felsorolja a szünetelés azon eseteit, amelyeket figyelembe kell venni a szabadság megállapításánál. Ebbe a körbe tartozik a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság is. A fizetés nélküli szabadság tekintetében azonban csak a fizetés nélküli szabadság első éve minősül jogszerzőnek. Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2017. december (v2282) Megjelenési dátum: 2017. december 06. A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést! Fontos! Kérjük az alábbi verziót szíveskedjen telepíteni, mivel technikai okok miatt szükséges a 2018-as év megnyitásához. Újdonságok, fejlesztések Dolgozók felvitele A dolgozók felrögzítésére a Dolgozók listája/Névsoros lista/Dolgozó/Új dolgozó menüpontban van lehetőség. A Személyi alapadatoknál lehet megadni a dolgozó személyes adatait (például: neve, adóazonosítója, családi állapota, stb…), elérhetőségeit, magánnyugdíjpénztári tagságát, banki adatai, illetve amennyiben nyugdíjas a munkavállaló, abban az esetben a nyugdíj adatait.
Abban az esetben, ha a foglalkoztató kifizetőhelyi feladatokat is ellát, és a munkavállaló számára egyidejűleg több ellátást folyósít, - vagy GYED mellett dolgozik, és mellette táppénzen, baleseti táppénzen, gyermekápolási táppénzen van a biztosított -, a jelenlét adatok táblézat "felső", és "alsó" jelenlétnaptár részét is tölteni kell ahhoz, hogy a táppénz számfejtéseknél felajánlja a program a bejelölt ellátások elszámolásának lehetőségét. Az alsó rész az anyasági ellátások rögzítésére szolgál, ami azt jelenti, hogy amennyiben gyermekgondozási díjat (GYED-et), csecsemőgongozási díjat (CSED-et) rögzít illetve számfejt, a táblázat alsó részén található jelenlétnaptár részben is rögzíteni kell az ellátási jogcímet, a táppénz számfejtés így végezhető el. Amennyiben eltartottra (gyermekre) tekintettel járó anyasági ellátás időszakát rögzítjük a Jelenlét adatok pontban, a sor végén található Eltartott legördülőlistából (amely az Eltartottak pontban rögzített gyermekek listáját kínálja fel) ki kell választani azt a gyermeket, akire tekintettel az ellátás elszámolásra kerül.
A legtöbb gyermekvállalás esetén járó pénzbeli és családtámogatási ellátás mellett megengedett a munkavégzés, azonban vannak kivételek, illetve különböző korlátozások; cikkünkben sorra vesszük a legfőbb eseteket. Az első pénzbeli ellátás, amivel rendszerint találkozik a szülő, a csecsemőgondozási díj. Ez a gyermek születésétől kezdve (vagy legkorábban a várható szülést megelőző 28. naptól) jár az első 168 napban. A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 41. paragrafusa kimondja, hogy nem jár csecsemőgondozási díj abban az esetben, ha az ellátást igénylő keresőtevékenységet folytat. A (3) bekezdés szerint az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha azt az ellátás folyósításának ideje alatt fizetik ki. Klasszikusan a csecsemőgondozási díj után következik a sorban a gyermekgondozási díj (gyed).