powernutrition.ru
Bár a szavakra összpontosít, számos idegen eredetű kifejezést, mozaikszót, rövidítést és csak szóösszetételben használatos nyelvi elemet tartalmaz. A szócikkek tájékoztatnak a szavak magyar írásváltozatairól, eredetükről, valamint kiejtésükről is.
A kötet célja, hogy napjaink igényeihez igazodva összegyűjtse és bemutassa a magyar nyelvbe bekerült idegen szókészleti elemeket, tájékoztatást adjon a nyelvünkben szokásos írásmódjukról és kiejtésükről, számos szakmai és stílusbeli minősítéssel megmutassa azt a szövegkörnyezetet, ahol helyesen és indokoltan használhatók. Az átdolgozott, felújított... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Olvasói értékelések A véleményeket és az értékeléseket nem ellenőrizzük. Kérjük, lépjen be az értékeléshez! Eredeti ár: 4 500 Ft Online ár: 4 275 Ft Kosárba Törzsvásárlóként:427 pont 3 590 Ft 3 410 Ft Törzsvásárlóként:341 pont 3 880 Ft 3 686 Ft Törzsvásárlóként:368 pont 3 500 Ft 3 325 Ft Törzsvásárlóként:332 pont 4 790 Ft 4 550 Ft Törzsvásárlóként:455 pont Események H K Sz Cs P V 26 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 31 6
Miben más a telefon, mint a rádió? A szótárban nem is találjuk pl. az (autó)busz, troli(busz) vagy a televízió szavakat, holott ezek idegen eredete nyilvánvaló. Ezek miért nem helytelenek? Erre hiába keressük a választ... A felmerülő szempont az idegen szavak túl nagy száma, illetve hogy ez vezet a szövegek érthetetlenségéhez. Ez azonban egyszerűen nem igaz. Az olvasó, hallgató számára gyakran tűnik úgy, hogy egy szöveget azért nem ért, mert az abban felbukkanó szavakat nem érti. Mivel a szakszavak gyakran idegen eredetűek, az a benyomásunk támad, hogy a szöveg "nem magyarul van", ezért érthetetlen. Valójában azonban nem erről van szó. Ha a nyesten obstruensekről és szonoránsokról írunk, akkor az olvasó úgy érzi, felesleges idegen szavakat használunk, ezért nem érti cikkünket. De jobban fogja-e érteni, ha zörejhangokról és zengőhangokról írunk? Aligha. Ha azt szeretnénk, hogy az olvasó értse a cikket, el kell magyaráznunk, mik ezek: ekkor viszont nyugodtan használhatjuk az idegen szavakat is, egyrészt, mert az olvasó ezzel gyakrabban találkozhat a magyar nyelvű szakirodalomban is, másrészt mert ezeket idegen szövegekben is felismerheti.
(Ezek a példák az első oldal első oszlopából származnak! ) Mikor mondtuk ki vagy írtuk le utoljára, hogy cizellőr 'vésnök', diárium 'napló', epicier 'fűszerkereskedő', grünspan 'rézrozsda', hereditárius 'örökletes', inkulpál 'megvádol', liber 'könyv', morbido 'szelíden, lágyan', ortodontia 'fogszabályozás', window 'ablak' stb.? Mikor találkoztunk utoljára a lemur szóval 'kísértet', a zónázik szóval 'potyázik' értelemben? Aligha ezek a szavak azok, amelyek elárasztják és érthetetlenné teszik a magyar szövegeket. Ezek joggal lehetnének címszavak egy idegen szavak szótárában, hiszen a nyelvhasználó bármilyen ismeretlen idegen szóba beleütközhet – teljesen feleslegesek azonban egy olyan szótárban, amelyben az általunk ismert idegen szavak magyaros megfelelőit keressük. Nem illenek az ilyen szótárakba azok a szócikkek sem, melyekben a szerző csak magyarázni tudja az idegen szót, igazi magyar megfelelőt nem tud adni. Az gyeszjatyináról például azt írja, hogy "orosz területmérték": ebből még az sem derül ki, hogy kb.