powernutrition.ru
Tervezési anomáliák A szakmai kérdéseket az érintettek szintén egészen eltérően látják. A kritikusok szerint a hatalmas központnál már a tervezés sem volt tökéletes. A Tesco és az OBI épületrészei gyakorlatilag különállók, ám a bevásárlórész is lehetne moder-nebb, a sok oszlop miatt át sem láthatók az üzletek, ez egyes szakemberek szerint jelentős tervezési hiányosság. Az irodaházat pedig egyszerűen utólag, szükségmegoldásként toldották a tervekhez. Pedig neves cégek is dolgoztak a projek-ten, így a Raiffeisen és az Erste szakemberei, a bérlői mix kialakítását végző Jones Lang La Salle vagy a tervezésben közreműködő Céh Kft., Terem Kft., Műép Kft. Emellett a világszerte 180 bevásárlóközpontot tervező ECE-csoport is végzett komoly módosításokat a házon. Összességében azonban a projekt kézi vezérlése miatt nem sikerült elég sok nagy, stabilan fizető céget megnyerni bérlőnek, így a banki hitelek kitermelése – a kiskereskedelmi piac összezuhanása közepette – lehetetlen volt. A bérlők egy része egyszerűen nem fizetett, legfeljebb év végén, illetve bevételarányos díjat harcolt ki magának.
Ők a magyar tőkepiac hőskorában a tőzsde környékén és vállalatfelvásárlásokkal gazdagodtak meg. A nyil-vános cégek megszerzésében és eladásában rendkívül sikeres üzletemberek bizonyos projektekben deklaráltan együttműködtek, így például anno Korányi G. Tamással, a Napi Gazdaság főszerkesztőjével hármasban a Budapesti Értéktőzsde kis pakettjeinek felvásárlásában, majd értékesítésében voltak sikeresek. Más ügyekben – így a Synergon tőzsdén jegyzett informatikai cég tulajdonosi körében – csak a belvárosi zuhanyhíradó hozta össze a két üzletembert, de a deklaráltan is részvényes Albrecht mindig cáfolta, hogy Leisztingernek köze lenne a céghez. A Figyelő úgy tudja, hogy a két üzletember kettesben indította el a Köki-projekt megvalósítását 2006-ban. A pozitív viszonyulásban az is közrejátszhatott, hogy Leisztinger nem sokkal a tényleges rajt előtt, 2007–08-ban zárt sikerrel egy hatal-mas ügyletet. A Kopaszi-gát mögötti, lágymányosi fejlesztési telket a portugál Mota-Engil konzorciumnak adta el, vélhetően tízmilliárdokban mérhető nyereséggel.
Hosszú éveken át sikeresen tevékenykedett, ám a gazdasági válság közbeszólt. A Ludas Matyi 2008-tól egyre nehezebben tudta törleszteni adósságát, amiben jelentős része volt az egyre kevesebb vendégnek és a folyamatosan csökkenő megrendeléseknek. Kötelezettségállománya a 2010-es üzleti évben megközelítette az 560 millió forintot, miközben nettó árbevétele alig 4, 1 millió forint volt. A kezelhetetlen helyzet miatt a tulajdonosok 2010 őszén a cég végelszámolásáról döntöttek, ami 2011 októberében felszámolásba fordult, miután a hitelezőkkel nem tudtak megegyezni. Matiz Tünde elmondta, eddig a Ludas Matyi két ingatlanán sikerült túladni, ezért bíznak benne, hogy a megmaradt vagyonelemek is rövid időn belül gazdára találnak. (Napi Gazdaság, 2013. március 21., csütörtök, 7. oldal)