powernutrition.ru
Napoleon I st és becenevén a várat a "ház évszázados", felidézve emlékeit van a történelmi helyek, amelyek a bizonyság. A vár a tárgya a besorolás szerint a történelmi emlékek, a lista 1862, osztályozás egészítik ki, rendeletek hozott 1913-ban 1930, 2008-ban és 2009-ben Továbbá, mivel 1981 a vár része parkjával a Világörökség az UNESCO. Első osztályú építészeti környezetben gazdag Château de Fontainebleau Franciaország egyik legfontosabb antik bútorgyűjteményével is rendelkezik, és kivételes festmény-, szobor- és műalkotások gyűjteményét őrzi, a 6. századtól a XIX. század. Történelem Középkorú Saint Louis (1214-1270), a tartomány középkori bővítésének szerzője. Le Greco portréja, 1590 körül, Párizs, a Musée du Louvre. Erődített várat itt említenek először 1137 -ben, a frankok királyának, az ifjabb VII. A pontos dátumot az alapja a vár továbbra is ismeretlen, de az első épületet valószínűleg uralkodása alatt épült az apa Louis VII, Louis VI vagy az említett nagyapja, Philip I st, ha megfelel a Gâtinais hogy a francia királyi tartomány a 1068.
A második császárság ékkövének számító pazar teátrumot III. Napóleon építtette Hector Lefuel építésszel felesége, Eugénia számára, aki rajongott Mária Antónia és annak versailles-i színháza iránt. Az 1857-ben átadott színházat azonban csak alig tucatnyi alkalommal használták, s a császár 1870-es bukása után a terem az enyészeté lett. Az 1920-as években még a központi csillárja is leszakadt, bár azt hamarosan visszaemelték a helyére. A német megszállás idején a nácik tartottak néhány előadást a rozoga épületben, de biztonsági okokból 1941-ben ők is lezárták. A világhírű párizsi Louvre abu-dzabi fiókintézményének létrehozásáért cserébe a dúsgazdag Egyesült Arab Emírségek vállalta több lepusztult franciaországi műemlék helyreállítását, köztük e színházét. Cserébe a közel-keleti ország csak azért kérte, hogy a restaurált teátrum az emirátusok uralkodójának, Kalifa bin Zájid Ál-Nahajannak sejknek a nevét viselje. Bár a 400 férőhelyes császári színház kis csoportokban látogatható, előadásokat csak ritkán és erősen korlátozott létszámú közönség előtt tartanak benne rendkívüli sérülékenysége miatt.
↑ Maurice Toesca 1984, p. 143 ↑ Maurice Toesca 1984, p. 161 ↑ Mercure de France, Moutard, 1789, P. 99 ↑ A pápát már 1804. november 25. és 28. között meghívták Fontainebleau-ba a császár koronázására. ↑ Teljes szöveg ↑ Sénarmont körhinta, helyszín ↑ A kastély elhagyásának szalonjában az a talapzatasztal látható, amelyre a császár aláírta. ↑ a Wikiforrásról szóló szerződés részletei. ↑ Maurice Toesca 1984, p. 210 ↑ Walter Bruyère-Ostells, Napóleon, Editions Eyrolles, 2012( online olvasható), p. 153 ↑ Reggel 10 órakor érkezik oda, és ott fogadja M. de Plancy, Seine-et-Marne prefektus, és azonnal felmászik a patkós lépcsőn, hogy elérje a magánlakásokat és ott pihenjen. A császár délután 2 óra körül indul Fontainebleau-ból. Forrás: Claude Garino, A sas repülése Burgundiában, "Pays de Bourgogne" áttekintés, 2010. február 224., pp. 23-33. ↑ a és b A. 1132 ↑ Augustin Filon ( pref. Ernest Lavisse), Emlékek a császárné Eugenie, Párizs, Calman-Lévy, 1920( online olvasás), P. 46. ↑ Augustin Filon ( pref.
Hálószoba Az 1725 -ben készült hálószoba famunkáját Louis-Philippe alatt javították. A bútorok megőrizték Louis-Philippe állapotát: egy aranyozott faágyból áll, amelyet Sené és Vallois készített Madame Élisabeth számára Hauré irányításával 1787-ben, két karosszékből és egy sarkantyúból készült székletben a belső szekrénytől Marie-Antoinette-től Saint- Felhő. A bútorokat 1837- ben fehér szatén borította zöld gyémántokkal és virágcsokrokkal, amelyeket Lacostat 1812 és 1814 között szőtt, 1809 - 1810 között készített szegéllyel. Az egészet 1979 és 1982 között átszőtték. A többi bútor egyebek mellett egy kényelmes, a XVII. Század végéről vagy a XVIII. Század elejéről származó, 1837-ben vásárolt Boulle- ból áll, egy Moreau-hoz tartozó "Three Graces" inga, amely 1770 körül készült, és bejárata a vár 1804 és Louis XVI stílusú gyertyatartó. Tanulmány A helyiség famegmunkálását Lalande készítette 1686-ban. A XV. Lajos stílusú kandallót 1836- ban telepítették. Sőt, a kabinet megtartja második birodalmi státusát.
Josephine császárné apartmanjai A királyi lakások szárnyának földszintjén elhelyezkedő Joséphine apartmanjait 1808-ban szerelték fel neki, egy szobából, XV. Lajos stílusú burkolattal. 1810 - től Marie-Louise császárné foglalta el őket. Császárné dolgozószobája A rotunda dolgozószoba a tanácsterem alatt található. Az empire stílusú bútorok, amelyek Marie-Louise-hoz tartoztak, különösen egy hímző szövőszékből és annak festőállványából, Jacob-Desmalter rajzasztalából és egy íróasztalból állnak. A fortepiano Hortense de Beauharnaisé volt. Budoár Ezt a budoárt vagy "átjárószekrényt" egy 1808-ból származó redős zöld taftfüggöny díszíti, Jacob-Desmalter ( 1808) alkófapaddal és székekkel, valamint aranyozott hattyúnyakú alabástromlámpával, Chaumont ( 1809). Császárné hálószoba A kis szoba bútorai különösen egy egyedülálló koronás ágyból állnak, amelyet 1843-ban bővítettek Louis-Philippe egyik lányának és férjének, fehér lyoni selyem és lapiszkék arannyal. Eredetileg budoár, ez a szoba fürdőszobaként is használható.