powernutrition.ru
Az Európai Közösség(ek) alapító szerződései Az Európai Unió első pillérét jelentő közösségek alapító szerződései meghatározó dokumentumok az Unió szempontjából, tekintve, hogy azok sorozatos formálásával, módosításával alakították ki az évtizedek során az Unió alapokmányait is. A Kronológia már ismertette a legfontosabb alapszerződésekhez kötődő időrendet, ennek felidézésével az említett szerződések a következők: Párizsi Szerződés (1951) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) vagy másképpen Montánunió hatálybalépés: 1952. július 25. 14 A Maastrichti átfogó-an módosította a Római Szerződést. A Római Szerződésre való hivatkozások az Európai Gazdasági Közösség (EGK) alapítószerződésének hatályos szövegére utalnak! Római Szerződés (1957) Európai Gazdasági Közösség (EGK) vagy másképpen Közös Piac hatálybalépés 1958. január 1. Római Szerződés (1957) Európai Atomenergia Közösség /EURATOM) hatálybalépés 1958. Európai Uniós Szerződés (EUSZ) a Maastrichti Szerződés (1992), mely átfogóan módosította az EGK-ra vonatkozó Római Szerződést, létrehozta az Európai Uniót, módosította az ESZAK és az EURATOM szerződéseit hatálybalépés: 1993 nov. A továbbiakban a Római Szerződésre való hivatkozáskor az Európai Gazdasági Közösség (EGK) alapítószerződésének hatályos szövegére utalunk, mely már tartalmazza az időközi módosításokat (pl.
Létrehozás dátuma 2022. június 28. Az Európai Unió tagállamainak nemzeti parlamentjei a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta két eljárás keretében kapcsolódhatnak bele közvetlenül az uniós döntéshozatalba: a szubszidiaritásvizsgálat eredményeként elfogadott indokolt vélemény, valamint az ún. politikai párbeszéd keretében kialakított vélemény révén. A lisszaboni szerződés hatályba lépésével a szubszidiaritás elvének érvényesítése érdekében az EU-tagállami nemzeti parlamentek előzetes (ex-ante) és utólagos (ex-post) ellenőrzési jogosultságokkal rendelkeznek. Az előbbi esetben a jogalkotási aktus tervezete képezi a vizsgálat tárgyát, amelynek eredményeként indokolt vélemény elfogadására kerülhet sor. Utóbbi esetben pedig kihirdetett uniós jogszabály jelenti a vizsgálat tárgyát, amely alapján ún. szubszidiaritáskereset kezdeményezésére nyílik lehetőség. Mindkét esetben egy relatíve szűk határidő, nyolc hét, illetve két hónap áll a nemzeti parlamentek rendelkezésére. Az Ogytv. és a HHSZ alapján az Országgyűlésben az Európai Ügyek Bizottsága látja el szubszidiaritás ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatokat és kizárólagos kezdeményezési jogosultsággal rendelkezik.
Erről bővebbet a vonatkozó dokumentumokból tudhatunk meg. Az Unió állampolgársága Az Unió állampolgárai azok, akik valamely tagállam állampolgárai. Ezt a státust szintén a Maastrichti Szerződés emelte be a joganyagba. A közösség politikái A közösségi politikák sora nagyon változatos képet mutat, jól érzékelteti a Unió szabályozta területek állandó bővülését, a modernizációs törekvéseket. E politikák kiterjednek az árúk szabad mozgására, az agrárpolitikára, a személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgására, a szállításra, a gazdaság- és monetáris politikára, a közös kereskedelempolitikára, a szociális politika, az oktatás, a szakképzés és az ifjúság területére, de még lehetne folytatni a sort. Hely hiányában, az igen színes felsorolásból a csatlakozni szándékozó Magyarország földügyi szakemberei számára kiemelkedő jelentőségű, következő két témakör közelebbi bemutatására kell szorítkoznunk. A négy szabadság területe Az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása a Szerződés által kitűzött piaci liberalizációt szolgálja.
A Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa az Európa Tanács egyik szerve, melynek feladata a helyi és regionális demokrácia erősítése a 46 tagállamban. Két kamarából – a Helyi Önkormányzatok Kamarája és a Régiók Kamarája– valamint három bizottságból áll, és több mint 150 000 helyi és regionális önkormányzat 612 választott tisztségviselőjét képviseli. Emberi Jogok Európai Bírósága Ez az állandó bíráskodó testület minden európai számára garantálja az Európai emberi jogi konvenció által védett jogokat. Nyitott államok és magánszemélyek számára egyaránt, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Az Európa Tanács mind a 46 tagállama aláírója az Egyezménynek. Az Emberi Jogok Biztosa Az Emberi Jogi Biztosa független módon foglalkozik az emberi jogok megsértésével és hívja fel a figyelmet azokra. Nem-kormányzati Szervek Konferenciája A Konferencia hozzávetőleg 400 nemzetközi Nem-kormányzati szervet (NGO) tömörít. Létfontosságú kapcsolatot jelent a politikusok és a széles tömegek között, és eljuttatja a civil társadalom hangját a Tanácsba.